Földrajzi helyzet, történelem

Ricse nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Bodrogközben, Sárospatak városától 40 km-re, a szlovák határ közelében fekszik. A település a Tisza folyó jobb partján terül el. A vidéket (a régészeti leletek tanúsága szerint) az újkőkortól egészen napjainkig folyamatosan lakják, jelenleg 1730 fő (2013).

Maga a település már a XIII. században létezett. Erre utal az 1288 évből származó első írásos emlék is; egy adománylevél, melyben Boleszló váci püspök a leleszi konvent részére adományozta a falut. Később 1307-ben az egri káptalan latin nyelven írt oklevelében Ryuche néven említi a települést. Az egyházi érdekeltség évszázadokon át kiterjedt Ricsére, a hozzá tartozó földterületekre és Budahomok tanyára is. Az egyház mellett más birtokosai is voltak a területnek; az Aba nemzetség, a Ricsei család: Ricsei Fekus András, Ricsei László, Ricsei András, Pálóczy Mátyás, Károlyi Antal stb.

A vidéken található lápok, mocsarak egészen a XIX. századig meghatározták az itt élő emberek életmódját. A fő megélhetési forrást a halászat, a vadászat, a sulyomszedés és a nádvágás jelentette.

A XIX. században a mocsarakat végül lecsapolták. A vízmentesítés után jelentősen megnövekedtek a művelhető földterületek, de a korabeli fejletlen társadalmi- és birtokszerkezet miatt a szegény családok megélhetése mégis egyre nehezebbnek bizonyult. A ricsei lakosok egy részének a kivándorlás jelentette a probléma megoldását. Ebben az időszakban a ricsei lakosság mintegy 15%-a külföldre (USA, Kanada, Ausztrália) távozott.

Az első világháború éveiben a Bodrogköz és Ricse harcoktól mentes volt, de veszteségektől nem. Az első világháborúban elesett ricsei lakosok száma 36-40 főre tehető. Nekik állítottak emlékművet az itthon maradottak az egykori Leventeotthon udvarán.

Az első világháborút követően a jelentős területvesztés folytán Ricse község vált a Bodrogköz járási székhelyévé. Ekkor épült fel a településen a főszolgabírói hivatal, a laktanya épülete, a csendőrség és a vámőrség épülete, a gyógyszertár, a posta, az iskolák és a vasútállomás.

A II. világháború a településtől újabb emberáldozatokat követelt: 50 katona esett el a harcokban, valamint 9 zsidó családot hurcoltak el a haláltáborokba, köztük a Zukor család akkori tagjait. A hősi halottak emlékére a község temetőjében állítottak emlékművet.

A II. világháborút követő években Ricse ismét több intézménnyel bővült: egy 50 ággyal működő TBC- kórházzal, rendőrséggel, szülőotthonnal. Azonban Ricse a járási székhely státuszát ekkorra már elvesztette.

A rendszerváltást követően (az 1990-es évek elején) felszámolták a helyi termelőszövetkezetet. Napjainkban a földterületek nagy része magántulajdonban van, az itt élő emberek többségének továbbra is a földművelés, a gyümölcstermesztés és az állattenyésztés jelenti a megélhetést.

Intézmények, látnivalók;

A település központjában található az 1828-ban épült református templom, mely a benne található orgonával ritka látványosság a Bodrogközben. A községben egy katolikus templom is épült.

A település a helyi emberek munkájának köszönhetően több parkkal és virágos környezettel fogadja az idelátogatókat. Ricsén jelenleg 3 - fákkal, virágokkal beültetett - park található. Az egyik park a falu régi „vásárterén" kapott helyet. Ebben a parkban a közelmúltban került felújításra egy régi kút. A kút vizének a helyi lakosok gyógyító erőt tulajdonítanak, és ha tehetik, mindennap isznak egy pohárral a vizéből.

A település legnagyobb parkosított területe a tájház mellett terül el. A ricsei tájház a benne található falumúzeummal, és a hozzátartozó zöldfelület egy tóval, egy madárházzal és egy szabadtéri színpaddal, üde színfoltja a településnek.

A település határától körülbelül 2 kilométerre található Budahomok tanya, ami jelenleg magántulajdonban van. A tanyán előzetes egyeztetést követően egy teljesen felújított kúriát, szürkemarha csordát, és díjnyertes ménest tekinthetnek meg az idelátogatók.

A település legfőbb nevezetessége a falu központjában található artézi kút és a hozzá tartozó szoborcsoport. A „Juhászkút” néven ismert műemléket a település híres szülötte Zukor Adolph építette szülőfalujának. Zukor Adolph nevét viseli a ricsei Művelődési Ház