Révleányvár település Magyarországon, azon belül Borsod- Abaúj- Zemplén megyében található, egy kis részén helyezkedik el Bodrogköznek. A településhez nagyon közel van a Tisza folyó, amely elhatárolja Szabolcs- Szatmár – Bereg megyétől. A városok távolsága nagyban befolyásolja a jelenlegi helyzetét. Sátoraljaújhely, mint egy 50 km, míg Sárospatak 45 km. Ez a munkanélküliek szempontjából elszomorító, de aki tudott, ezekben a városokban talált munkát, és nagy örömmel tér vissza az ő számára mindig kedves kis falujába Révleányvárra, ahol még a levegő is más.

A község településszerkezetének kialakulásában a Tisza közelsége és a XIX. Század végi lecsapolások előtt még jelen lévő számos ér és vízfolyás ölelése meghatározó szerepet játszott.

Nevét először 1364-ben Láca határjárásakor említik, akkor még possessionis Leanwar-ként. Révleányvár az Árpád-korban is forgalmas átkelőhely volt Zemplén és Szabolcs között, és a hagyomány úgy tartja, hogy Aba Sámuel király sokat mulatott itt.

A községtől délkeletre a Tisza partján fekvő Várdomb feltehetőleg már ekkor is megerődített hely lehetett. 1381-ben a községet a Várdayak birtokolják, ebben az évben Zsigmond királynak kellett felszólítani a Homonnayakat és Gerényi Lászlót, hogy ne háborgassák az újonnan engedélyezett leányvári vám birtokait. Ez a révjog a továbbiakban még számos összeütközést okozott, mert 1420-ban a Tárkányiak és az Agárdiak is pereskednek érte a Várdayakkal. A régi földvárat 1440-ben említik újra, amikor megerősítik a husziták ellen, részben Kisvárda nyugalmának, részben a zavartalan tiszai átkelésnek a biztosítására.

Várday László a várat, jegyesének, Pálóczy Agathának tiszteletére szűzvárnak keresztelte el, de ez az elnevezés aztán nem bizonyult maradandónak. A nép, mondákkal őrizte meg a cseh betörés emlékét: a husziták ebbe a várba zárták be a környék összefogott lányait, asszonyait, innen az elnevezés. Leányvár közelében feküdt a XIV. században Őszöd nevű község, és 1541-ben még együtt adózott a Dámócnál említett Sárkány nevű faluval is. A két község megszűnésekor Dámócba és Leányvárba olvadt be azok lakossága és határa is.

1700-ban a többi Észak-magyarországi várral együtt I. Leopold császár leromboltatta a várat, később a helyén épült fel Sennyey Pál báró vadászháza. A lecsapolások után szántóterülete négyszer akkora lett, mint azt megelőzően. A második világháború idején a magyar csapatok heves ütközetben vetették vissza innen a hídfőt képző szovjet és román csapatokat. A falu külterületi települései voltak: Bodzás, Buró, Hatakos, Nagyerdő, Vár, Szélföld, Korcsó, Várszög, Várdomb.

A település bár messze van mindentől, de aki ide jön, vagy itt él élvezheti a szép környezet, tiszta levegőt.

Látnivalókbók: Református templom amely már több mint 300 éves, a görög katolikus Menybemenetel kápolna, amely régen még iskola ként működött, Révleányvár legmagasabb pontja ahonnan ha tiszta az idő, tökéletes panoráma a Tisza. Büszkesége a 807 cm törzsátmérőjű fehér nyár (közelsége ellenére közigazgatásilag Dámóchoz tartozik). A hatalmas fa 35 m magasságával felkerült a magyarországi famatuzsálemek listájára. 4 m magasságban a fa két erőteljes ágra válik szét.