A településről részletesen a további oldalakon!

A település Sátoraljaújhelytől 15 km-re, Sárospataktól 16 km-re fekszik. Karos község a Bodrogköz egyik legrégebben lakott települése. Neve közel száz esztendeje cseng ismerősen nemcsak a régészek, de a IX.-X. század emlékei iránt érdeklődő széles közvélemény előtt is. A X. században valószínűleg fejedelmi szálláshely volt,hiszen a régészek a falu határában az ország leggazdagabb honfoglalás-kori lelőhelyére bukkantak. Összesen 3 temetőt tártak fel (az Eperjesszög I. temetőben 13, az Eperjesszög II. temetőben 73, az Eperjesszög III. temetőben, pedig 19 sírt).A töredékeiben is pompás leletanyagban tegezek, szablyák, íjcsontok, veretes övek, veretekkel díszített tarsoly, arab dirhemek, valamint nagyszámú lószerszámok, köztük nők által használt kantárdíszek, ezüstberakásos kengyelek tanúskodtak hajdani tulajdonosaik rangjáról, gazdagságáról.

A község első írásos említése 1392-ből való. Birtokosai a XVI. század végéig gyakran változtak. 1631-től a Sennyey család birtokában volt a település jelentős része. 1880-ban tűzvész pusztítja el a települést. 1930-as években Sennyey Miklós báró és Nádasdy Ferenc gróf birtokolta. Karos református temploma az 1820-as években épült, a görög katolikus templom pedig 1958-ban.

A községben működik alsó tagozatos általános iskola (első három osztály), óvoda és orvosi ellátás. Településünkön önálló konyha üzemel napi háromszori étkezéssel.

Látnivalók: A községben járva érdemes megtekinteni a 2012 szeptemberében átadott Honfoglalás Kori Látogató Központot, melynek keresztmetszete egy kihúzott visszacsapó íjat formál. A belső térben elsősorban honfoglalás kori leletek másolatai, 7 interaktív tábla, panoptikális kiállítás (életnagyságú lovas bábukkal). A falu határában található Nemzeti Sírkert, mely méltó emléket állít őseink nyughelyének. E mellett megtekinthető az 1824-ben épített református templom és a honfoglalás 1100. évfordulójára emelt faragott kopjafa, amely a templomdombon áll. Tájházunkban számos eszköz megtalálható, amelyet a 1900-as évek földműves emberei használtak mindennapjaikban.

További információk itt >>>