A településről részletesen a további oldalakon!

Pácin a Bodrogköz gyöngyszeme. A község a magyar-szlovák határ közvetlen közelében található Sátoraljaújhely, Sárospatak, Kisvárda, Királyhelmec (Szlovákia) városok által határolt négyszög közepén helyezkedik el, körülbelül 20-30 kilométeres távolságra az említett városoktól.

A Bodrogközt egykor örökös víz, mocsár, láp borította. A Bodrogtól a Tiszáig terjedő nagy térséget nyíltvizű tavak, nádasok, fűzfaligetek, tölgyesek tarkázták.

A kiemelkedő homokdombokat ölelték körül a kisebb-nagyobb erek, folyások. Ezeken, aki a hajót ügyesen kezelte és az útvesztőkben otthonosan mozgott, a Bodrogtól a Tiszáig is eljuthatott.

A gerindeket körülvevő vizek nemcsak elválasztottak, nemcsak a közlekedést nehezítették, hanem kitűnő védelmül szolgáltak a hirtelen jövő támadások ellen. Érthető tehát, ha honfoglaló őseink, amint azt Anonymus írja, ezen a tájon szívesen telepedtek meg. „Az Úr megtestesülésének kilencszázharmadik esztendejében Árpád vezér elküldvén seregeit, az egész földet, amely a Tisza és a Bodrog közé esik Ugocsáig, minden lakójával együtt elfoglalta. (…) Mialatt több napon át ott időztek, a vezér és övéi látták a föld termékenységét, mindenféle vad bőségét, meg azt, hogy milyen gazdag halban a Tisza és Bodrog folyam, s ezért a földet kimondhatatlanul megszerették.”

Története:

Az Árpád-kori település első ismert írásos említése Patzin néven 1247-ből származik. Pácin a középkorban a szomszédos Karcsával együtt a tokaji, a tállyai, majd pedig a regéci vár birtokai közé tartozott, s így földesurai jelentős főúri családok – a Debrőiek, Brankovics György, a Hunyadiak, majd a Szapolyaiak – voltak.

A mohácsi csata után egymást váltogatták Pácin birtokosai. A XVI. század derekán Serédy Gáspáré, majd unokaöccséé, Alaghy Jánosé lett a falu. Az 1570-es években házasság révén a Mágóchy család tulajdonába került.A pácini kastély építését Mágóchy Gáspár határozta el egyetlen örököse, András és felesége, Alaghy Judit lakhelyéül szánva. Mágóchy Gáspár halála után özvegye összeházasodott a dinasztiaalapító Rákóczi Zsigmonddal, így a birtokok a Rákócziak kezére jutottak. 1590-ben a Rákóczi birtoklási vitát követő kiegyezés után Alaghy Ferencnek és kiskorú unokaöccsének, Menyhértnek a tulajdonába került a birtok.Alaghy Ferenc 1607-ben bárói címet kapott, s egy évvel a teljes regéci uradalom megszerzése után 1612-ben meghalt. Utóda Alaghy Menyhért lett, akinek 1631-ben bekövetkezett örökös nélküli halála után a király a pácini birtoktestet Sennyey Sándor bárónak adományozta. A községet a XVIII-XIX. században a Sennyey válogatott gulyája tette ismertté. Az ő leszármazottai birtokolták egészen 1945-ig az uradalmat.Határa napjainkban 3480 hektár, melyet korábban a Karcsai Dózsa Termelőszövetkezettel egyesülve műveltek. 1990 óta pedig magángazdálkodások, társulások művelik a földet. A község közigazgatásilag 1919-ig Nagyövesdhez tartozott. Ezután hol a Karcsai tanáccsal egyesülve, hol önállóan igazgatták. Az elöljáróság évtizedes harcának eredményeképpen 1989. január 1. óta visszaszerezte önállóságát,hosszú harc és Barati Atila polgármester éhségsztrájkja után 1995 márciusában nyitották meg a szlovák-magyar határátkelőt.

2013 február 1-től Pácin és Bodroghalom közös önkormányzati hivatala szolgálja ki a két település lakosságát és önkormányzatait.

A falu legfőbb nevezetessége a középkorú reneszánsz stílusú kastélymúzeum, amit nagy területű (20 hektár) erdős park (Báró-kert) vesz körül.

A kastélyról részletesen itt >>>

A 2011-es évstatisztikai adatai alapján a faluban 1448 fő az aki életvitelszerüen él, mintegy 570 családot számolhatunk meg. Az emberek szeretnek itt élni, mégis nagy az elvándorlás, főként a fiatalabb korosztály részéről, ez annak köszönhető, hogy nagyon kevés a munkalehetőség a környéken.

Ezen a bodrogközi kis településen minden adott ahhoz, hogy az ember jól érezze magát. Van szép kastélyunk, Bárókeertünk, Karcsa tavunk, amely kedvez a horgászni vágyóknak éppen úgy mintakik fűrdőzni szeretnének, szoborkompoziciók, melyeket Sárosi Tíbor fafaragó készített, iskolánk, óvodánk, hivatalunk, Idősek Klubja.