A település Kisvárdától 29 km-re, Sátoraljaújhelytől 29-re és Sárospataktól 31 km-re fekszik. Határában húzódott a Hosszúrét legnagyobb tava a Pallagcsa. Egykor a halban gazdag tó biztosította a lakosok megélhetését. A település legkorábbi feljegyzései, még Nagyrozvágyot és Kisrozvágyot együtt említik Rozvad néven. Nagyrozvágy már Árpád-korban is lakott település volt. Az írások IV. Béla uralkodása idején, Rozvad nevét a zempléni vár tartozékaként, mint ősi királyi birtokot említik. A tatárjárás idején teljesen elnéptelenedett, majd Ádám Igenec és Ambrus nagybirtokosok telepíttették be. 1330-ban a füzéri várnagy, 1350-ben pedig a Kistárkányiak birtoka. 1371-ben Nagyrozvágy és Kisrozvágy különválik. 1415-ban említik először Nagyrozvágy nevét. Lakosai kurtanemesek voltak, akik méltósággal viselték nemesi rangjukat