LHH program a Bodrogközi Kistérségben   

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatási programja különböző szlogenekkel: „Nem mondunk le senkiről”, „Zálóshajóprogram” stb. még 2006. őszén került a köztudatba.

 Ezt követően a leghátrányosabb helyzetű kistérségek részvételével a program nyitására is sor került 2007. késő őszén Hevesen. A felzárkóztató programot kistérségünkben is útjára indították 2007 decemberében, de azon kívül, hogy történt egy nyitó ceremónia és megalakultak a Kistérségi Fejlesztési Bizottságok, nem történtek érdemi lépések.

Nagy reményeket fűztünk a programhoz, de a különböző nehézségek miatt 2008. nyaráig csak egy álomnak tűnt az egész.

Az ÁROP 1.1.5/B és az ÁROP 1.1.5/C pályázati kiírások már jóval konkrétabb lépéseket tartalmaztak, és érdemi feladatokat adtak kistérségünknek is, az LHH-programiroda átalakításával pedig megkezdődött a lényegi munka, a tervezés. Ehhez segítséget jelentett az ÁROP 1.1.5/B program által biztosított tervezői csapat, a vezető tervező és a külső szakértők, a NORDA részéről a kistérségi koordinátorok, valamint az ÁROP 1.1.5 C Program, amely a kistérség belső kapacitásait erősítette meg.

Felgyorsultak az események. A majd két éves állóvizet követően egy rendkívül intenzív tervezési folyamat vette kezdetét, amelyben fontos szerep jutott a helyi szereplőket (civil, vállalakozói, önkormányzati szféra) képviselő Fejlesztési Bizottságnak és a térségi fejlesztéseket jóváhagyó, a döntő szót kimondó Társulási Tanácsnak, és természetesen a kistérség településeinek, önkormányzatainak is, hiszen a program végső kedvezményezettjei maguk az önkormányzatok.

Kistérségünk 2,158 milliárd dedikált forrást kapott, amelyet a program célkitűzéseinek, a kistérség számára előírt fejlesztési irányoknak (gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás bővítése, esélyegyenlőség javítása, közlekedésfejlesztés) megfelelően kellett feltölteni projektekkel.

Egy szűk két hónapos tervezési folyamat eredményeként 2008. november 30.-ra összeállt a kistérségi keretet lefedő és egy tartalék listát is tartalmazó projekt-csomag.

A projektcsomag gyors áttekintését követően az NFU-LHH programiroda és az egyéb közreműködő szervezetek megállapították, hogy a helyi fejlesztési igények, illetve az összeállított projektcsomag jelentősen eltér a megfogalmazott elvárásoktól. Ennek tükrében úgymond visszakaptuk a csomagot átdolgozásra, és újabb elvárások fogalmazódtak meg. Először itt tűnt ki, hogy mennyire másak a fentről megfogalmazott, illetve a helyben jelentkező fejlesztési igények.

Első körben projektcsomagunk csaknem 75 % -át az oktatási intézmények fejlesztései és a kisléptékű településfejlesztések tették ki. Az elfogadott listán mintegy 41, a tartalék listán pedig 15 projektjavaslat szerepelt. Hiányoztak a komplexitást, az esélyegyenlőséget és a gazdaság-fejlesztést eredményező projektek. 2009. január 30.-áig gyakorlatilag teljesen át kellett dolgoznunk a projektcsomagot. A tervezési munka lényegében újra kezdődött. Szerencsére mind a fejlesztési bizottság, mind a Társulási Tanács tagjai partnerek voltak az újratervezésben és jelentős kompromisszumok árán, nem kis vitákat követően sikerült 2009. január 30.-ra átdolgozni projektcsomagunkat.

A második körös tervezés már eredményesnek bizonyult, olyannyira, hogy némely programunkat példaértékűnek ítélték meg. A végső döntés meghozatala előtt, 2009. április 17.-én sor került az NFÜ-nél az LHH-programiroda, az egyes OP-irányítóhatóságok, az érintett minisztériumok és a Regionális Fejlesztési Ügynökség képviselőivel megtartott konzultációra, a program úgynevezett megvédésére. Az érezhetően segítő szándékú konzultációt követően született meg a végső döntés, amely nagyobb részt megfelel a Társulási Tanács döntésének. Annak ellenére, hogy az oktatásfejlesztés például nem szerepelt a megjelölt prioritások között a Döntéshozó Zsűri elfogadta a helyzetelemzésben az egyik legfontosabb fejlesztési területként megjelölt oktatás fejlesztési projektjavaslatokat.

A kistérségi forrás teljes egészében lekötésre került. Végül 17 projekt szerepel az elfogadott listán. Van továbbá egy 150 milliós lekötött gazdaságfejlesztési keretünk, és az egyik legfontosabb helyben jelentkező probléma megoldására - a csaknem 580 milliós forrásigénnyel szemben - 260 millió forint, ez nem más, mint a kisléptékű településfejlesztés. Ennek pontos meghatározására további haladékot kaptunk 2009. július 31.-ig, de tudva, hogy a pályázati kiírások hamarosan megjelennek gyors döntésre lesz szükség.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az egyes projektjavaslatok, bár nem fognak más projektekkel versenyezni, de a szakmai, jogosultsági, teljességi követelményeknek meg kell felelniük a pályázati rendszerben.

Cigánd, 2009. június 3.

Németh Károly BTKT és KFB elnöke